A világ valutái: Útmutató magyar olvasóknak

Napjaink összefüggő világában a valuták ismerete korántsem kizárólag a pénzügyi szakemberek kiváltsága. Legyen szó nyaralásról, webshopokban rendelünk külföldi online boltokban, vagy egyszerűen csak szeretnénk megérteni a gazdasági fejleményeket, a különböző valuták ismerete elengedhetetlen.

Magyarország esetében, amely európai uniós országként mélyen beágyazódott a nemzetközi kereskedelembe, kiemelt jelentőségű, hogy lakói tisztában legyenek a régió és a világ legfontosabb fizetőeszközeivel.

A forint árfolyama napról napra ingadozik, és ez direkt módon hat napi rutinunkra. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek díja, sőt még a nyaralásunk kiadásai is kapcsolódik ahhoz, hogyan áll a magyar valuta egyéb valutákkal összevetve.

E tanulmányban áttekintjük a magyar forint aktuális állapotát, valamint találkozunk a szomszédos országok és számos kulcsfontosságú világvaluta jellemzőivel, hogy jobban megérthessük a pénzügyi világ működését.

A magyar forint (HUF)

A magyar forint az 1946-os év augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely világtörténelmi szintű hiperinflációjának áldozata lett. A forint megnevezést a középkori fiorino aranypénzről, a fiorinóról kapta, amely régen elterjedt volt az öreg kontinensen, és Magyarországon is forgalomban volt.

A mai napon 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000 és 20000 forintos papírpénzek vannak közkézen, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos érmék. A bankjegyeken magyar történelem nagyjainak, királyok és államférfiak képmásai találhatók, ellenoldalukon viszont jelentős magyar építmények jelennek meg.

Az elmúlt időszakban a forint árfolyama jelentős volatilitást tapasztalhatunk. Az euróval szembeni érték rendszerint 360 és 420 forint között ingadozik, bár voltak időszakok, amikor más tartományban mozgott. A dollárral szemben pedig rendszerint 330 és 380 forint közötti tartományban mozog.

Az eurócsatlakozás már régóta vita tárgya, de konkrét időpont még nem ismert. A csatlakozás követelményeit lefektető maastrichti feltételek beteljesítése és a megfelelő pénzügyi egyensúly biztosítása megoldandó probléma marad.

Szomszédos és regionális valuták

Román lej (RON)

A román lej a szomszédunkként Románia hivatalos fizetőeszköze. A “lej” szó oroszlánra utal román nyelven, amely a holland leeuwendaalder érmékből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben vezették be, amikor a régi lejt 1:10000 konverzióval váltották át új valutára a permanens pénzromlás miatt.

1 RON jelenleg hozzávetőlegesen 75-85 forintot ér, noha ez az érték természetesen változik. Románia és Magyarország között jelentős gazdasági kapcsolatok épültek ki az elmúlt évtizedek során.

Sok magyar cég jelen van Romániában, és megfordítva is, ennélfogva a két ország közötti üzleti forgalom és munkaerőmigráció miatt sokaknak van dolga a lejjel. Az erdélyi magyarok számára pedig gyakori pénznem. Ha érdekli a téma a román lej, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/roman-lej/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.

Románia is az Európai Unió tagállama, és célkitűzései szerint 2029-ben szeretné bevezetni az közös európai fizetőeszközt.

Cseh korona (CZK)

A cseh korona Csehország kiegyensúlyozott és biztonságos pénzneme, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor került bevezetésre Csehszlovákia feloszlása után.

A korona névből is látszik, hogy történelmi múltja van a k.u.k. időszakba vezethetők vissza.

Egyetlen cseh korona értéke körülbelül tizenhat-tizennyolc forint között ingadozik. Csehország közgazdasága az egyik legdinamikusabb a régióban, ami a korona szilárdságában is megmutatkozik.

A cseh valuta viszonylag erős és kiszámítható, ami mert, hogy az ország kivitel-központú gazdasággal működtet, komoly német tőkével és modern autóipari szektorral.

Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a híres “száztornyú” metropolisz évről évre rengeteg magyar látogatót csábít.

A közeli távolság, a kulturális hasonlóságok és a V4-es együttműködés mind erősítik a két ország szoros gazdasági kapcsolatához.

Figyelemre méltó, hogy habár Csehország megfelel az euró bevezetéséhez előírt követelményeket, az ország jelenleg nem tervezi a közeljövőben az euróra való konverziót, leginkább politikai és gazdasági szempontok miatt.

Lengyel zloty (PLN)

A lengyel zloty eredete a 1300-as évekig datálható, amikor is az aranyra utaló “złoto” kifejezésből alakult ki. A jelenlegi zlotyt 1995-ben került bevezetésre a hiperinfláció legyőzése után, amikor 10000 régi zlotyt váltottak egyetlen új zlotyra.

A zloty kurzusa rendszerint 95-110 forint között ingadozik. Lengyelország az Európai Unió egyik legnagyobb tagállama, számottevő gazdasági képességekkel.

A V4-es együttműködés keretében (a négy visegrádi állam) a négy ország szorosan együttműködik gazdasági és politikai kérdésekben.

A magyar-lengyel gazdasági viszonyok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég talált piacot Lengyelországban.

A zloty meglehetősen kiegyensúlyozott valuta, bár magától értetődően reagál a nemzetközi gazdasági változásokra.

Lengyelország ugyancsak nem vezette be az euróvalutát, a tény ellenére, hogy az Európai Unióhoz való taggá váláskor kötelezettséget vállalt ennek lehetőségét. Az ország fenntartja saját pénzügypolitikájának fenntartásához.

Ukrán hrivnya (UAH)

Az ukrán hrivnya 1996-ban váltotta fel az ukrán kupont, amely interim fizetőeszközként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A “hrivnya” név egy középkori mértékegységből származik, amelyet arany és ezüst lemérésére vettek igénybe.

A hrivnya árfolyama az elmúlt évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. A 2014-es eseményeket követően, majd különösen a 2022-es háborús helyzet miatt a valuta drasztikus gyengülésen szenvedett el.

Mostanság egy hrivnya kb. kilenc-tizenegy forintot ér, de ez az érték nagyon változékony a geopolitikai tényezők miatt.

Magyarország és Ukrajna között hagyományos kapcsolatok léteznek, kiváltképp a Kárpátalján élő magyar közösség révén.

A üzleti relációk szintén jelentősek voltak a konfliktus kitörése előtt. Az ukrán nemzetgazdaság mostani állapota súlyos problémákkal küzdő, és a hrivnya szilárdága jelentősen múlik a nemzetközi pénzügyi dopingtól és a geopolitikai helyzet fejlődésétől.

Az ukrán nemzeti bank törekszik a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz feltételek dacára.

Világvaluták

Svéd korona (SEK)

A svéd korona Svédország hivatalos fizetőeszköze 1873-as évtől, amikor a Északi Monetáris Szövetség keretében vezették be. Svédország gazdasága stabil és fejlett, amelyet újítások, fejlett jóléti hálózat és prosperáló globális vállalatok jellemeznek.

Egy svéd korona jelenleg körülbelül 35 és 40 forintot ér. Svédország bár az Európai Unió része, de népszavazással elutasította az euró adoptálását 2003-os évben, és azóta fenntartotta saját fizetőeszközét.

Ez biztosítja az ország számára, hogy önálló pénzügypolitikát folytasson, amely rugalmasabban tud reagálni a belső gazdasági követelményekre.

A svéd út, amely kombinálja a kapitalista gazdaságot az kiterjedt szociális hálóval, világszerte ismert és elismertség. Ez a kiegyensúlyozottság tükröződik a koronában is, amely a leghitelesebb európai valuta.

Rengeteg magyar állampolgár is találkozik a svéd koronával, legyen szó IKEA shoppingról, svédországi dolgozásról vagy vakációs utazásról.

Izraeli sékel (ILS)

Az izraeli újsékel 1985-os évben indult a súlyos infláció megfékezésére, amikor a régi sékelt váltották le. A sékel bibliai eredetű pénznem, amely az antik időkben is használatban volt.

Az izraeli sékel kurzusa körülbelül száz-száztíz forint között változik. Izrael nemzetgazdasága rendkívül fejlett és innovatív, amelyet sokszor “high-tech nemzetnek” neveznek.

Az ország a technológiai szektor, az egészségtudomány, a agrártechnológia és a kiberbiztonság szakterületén világelső.

Magyarország és Izrael között történelmileg pozitív gazdasági összeköttetések léteznek. Izraeli tőke érkeznek Magyarországra, kiváltképp a IT területen, és rengeteg magyar látogató utazik Izraelt történelmi, vallási vagy kulturális motivációkból.

A sékel szilárd pénznem, noha egyértelműen érzékeny a regionális geopolitikai viszonyokra.

Japán jen (JPY)

A japán jen a világ egyik legfontosabb tartalékpénzneme és a harmadik legkereskedettebb deviza a dollár és az euró követően. A jent 1871-es évben indították a Meiji-restauráció részeként, amikor Japán nyitott a világ előtt.

A jen árfolyama tipikusan kettőöt-három forint körül alakul, ami úgy értendő, hogy száz jen hozzávetőleg 250 és 300 forintot ér.

Japán világgazdasági harmadik helyezett, előrehaladott technológiával, járműgyártással és elektronikai szektorral. A jen értékét jelentősen determinálja a Bank of Japan jegybanki politikája, amely hosszú évek óta kedvező kamatlábakkal igyekszik stimulálni a nemzetgazdaságot.

Magyarország számára Japán meghatározó társ, kiváltképp az autógyártási invesztíciók terén – gondoljunk csak a Suzuki győri manufaktúrájára, amely tízezreknek ad munkát. A jen stabilitása és világszintű elfogadottsága miatt számosan alkalmazzák pénzügyi befektetésre is.

Japán turistalátogatási irányként is növekvő népszerűségnek örvend a magyarok részéről.

Thai baht (THB)

A thai baht Thaiföld állami devizája, amelynek története hétszáz évnél tovább datálható. A modern baht valutát 1928-ban vezették be jelenlegi alakjában. A “baht” szó maga egy mértékegységet jelöl, amely hozzávetőleg 15 gramm.

Egy thai baht értéke hozzávetőleg 10-12 forint között alakul. Thaiföld az egyik legnépszerűbb turistacélpont a magyar turisták számára – évente tízezrek utaznak az délkelet-ázsiai országba káprázatos strandjai, gazdag kultúrája és megfizethető költségei miatt.

Bangkok, Phuket, Koh Samui és további thai helyszínek népszerűek a magyar turisták körében. A baht kurzusa relatíve kiegyensúlyozott, bár természetesen érzékeny a utazási szektor hullámzásaira, amely Thaiföld gazdaságának kulcsfontosságú szektora.

Érdekesség, hogy Thaiföldön extrém kifinomult a pénzváltás infrastruktúrája, és jellemzően jobb árfolyamot lehet kapni odakint, mint Magyarországon.

Sokan ajánlják, hogy limitált pénzt hozzunk, és a további pénzt már odakint konvertáljuk bahtba. A thai gazdaság gyorsan növekszik, és az ország a délkelet-ázsiai térség egyik vezető gazdasága.

Összegzés

A valuták univerzuma sokszínű és érdekes. Magyarország számára, amely kis, liberalizált gazdaságként létezik, kiemelten fontos az devizák követése és nyomon követése.

A forint kurzusa közvetlenül befolyásolja életszínvonalunkat, a vásárlóerőnket és pénzügyi opcióinkat.

Pár hasznos tipp: minden esetben ajánlott egybehasonlítani a pénzváltók árfolyamait, mielőtt utazunk. A bankok és a légikikötői váltóhelyek általában rosszabb árfolyamot nyújtanak, mint a belvárosi pénzváltók.

Érdemes továbbá kevesebb pénzt cash-ben átvinni, és a többit már a célállomásban ATM-ből kivenni vagy konvertálni.

Többször a kártyával történő fizetés a legkedvezőbb opció, de minden esetben vizsgáljuk meg a külföldi kártyahasználat díjait.

A forint jövőbeli sorsa számos tényezőtől függ: a magyar gazdaság teljesítményétől, az infláció alakulásától, a jegybank döntéseitől és természetesen a globális gazdasági helyzettől.

Az euró implementálása még mindig lehetőség, de ennek dátuma még nem tisztázott.

Végül is a financial literacy szegmense, hogy felfogjuk: a valuták nem pusztán papírdarabok vagy számok egy kijelzőn, hanem közgazdaságok, nemzetek és emberek milliónak mindennapi életét formáló eszközök.

Ajánlott figyelni az valuták értékét, átlátni a irányokat, és körültekintően előkészíteni nemzetközi utazásainkat és financial döntéseinket.